A bérszámfejtés magába foglalja a munkaadó és a munkavállaló és egyéb jogviszonyban állók bér és bérjellegű juttatásaival, jövedelmeikkel kapcsolatos adó- és járulékfizetési kötelezettségeinek kiszámítását, nyilvántartását, igazolását, valamint az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését.
Amikor hó végén megkapjuk a fizetésünket, sokunknak eszébe sem jut, hogy a pontos számok mögött komoly munka rejlik. Ez a precíz számítás pedig az alapját képezi annak, hogy stimmeljenek a számok. A bérszámfejtés garancia arra nézve, hogy a hatályos jogszabályok alapján a munkánkat követő jogos bérünk a kezünkben vagy a bankszámlánkon landoljon. Gondos bérszámfejtés és tapasztalt bérszámfejtő nélkül ugyanis nem létezhet precíz bérezés sem.
Sokan úgy gondolkodnak, hogy a bérszámfejtés mindössze annyiból áll, hogy a bruttó bérből (bevétel) levonásra kerül, aminek kell, majd kifizetésre kerül a munkavállaló bére. Ez azonban nem így van.
Másoknak pedig az a meggyőződésük, hogy a bérszámfejtőnek kizárólag a fizetésnapot megelőző néhány napban van munkája. Nos, ez az elképzelés is fatális tévedés. Már csak ezért is, mert egy-egy béres szakember több munkáltatónak is dolgozhat, ahol nem feltétlenül esnek egy napra a kifizetések. Emellett előfordulhatnak pályázatok, időközi kifizetések, jutalmak, pénzbeli juttatások, Cafeteria, egyéb béren kívüli juttatások, egészségpénztári utalások, végrehajtások, letiltások stb.
Ahogy fent leírtuk, az összes, munkavállalót érintő bérkiadás számfejtése az ő feladata. De ez csak az alapeset, ha a dolgozó hó elejétől hó végéig minden munkanapon munkába áll. Amennyiben megbetegszik, úgy a TB ügyintézés is a bérszámfejtő munkája lesz.
Az ugye egyértelmű, hogy munkabért csak a ledolgozott órák után kapunk. Értelemszerűen, amikor betegség miatt kiesünk a munkából, azokra a napokra nem járna fizetés. Azonban azért, hogy a dolgozót ne érintse érzékenyen a távollét, a betegsége alatti időre is elszámol neki az állam egy meghatározott összeget. Ezt hívják társadalombiztosításnak, röviden TB-nek. Ez persze nincs ingyen, a munkavállaló adójából havi szinten levonásra kerül az az összeg, ami betegsége esetén orvosi ellátását, illetve a keresőképtelensége alatti időt fedezi.
Apropó, betegség! A munkavégzésből kiesett dolgozók bejelentése szintén a bérszámfejtő feladata. Továbbá az egyéni TB járulék (régi nevén nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék), a a már említett szja adóelőleg, és még egy sor adó, amik kötelezően levonásra kerülnek a bruttó bérből.
Ezek mellett kalkulálni kell a munkavállaló szabadságát, túlóráit, kiküldetéseit, szakmai távolléteit, egyéb díjazásait. Koránt sincs még vége! A bérszámfejtő forintosítja a gyermekek után járó kedvezményeket, a fizetésemeléseket, a kötelező és adható juttatásokat stb.
A keresőképtelen dolgozók bejelentését is a bérszámfejtő végzi.
A béres munkatársak feladata a gyermekápolási táppénz (GYÁP), a csecsemőgondozási díj (CSED), illetve a gyermekgondozási díj (GYED) ügyintézése is. De ha ne adj' isten munkahelyi baleset ér minket, akkor annak bejelentése, illetve a baleseti táppénz adminisztrálása is a bérszámfejtés, illetve a bérszámfejtő hatáskörébe tartozik. Ezek ismerete folyamatos jogi jártasságot (az adótörvények gyakorta változnak), naprakészséget, monotónia-, és magas fokú stressztűrést igényelnek. Ha ezt felszorozzuk a munkavállalók számával, akkor például egy tíz fős cég esetén a fent felsoroltak tízszeres munkát jelentenek.
Ezen a ponton érdemes megemlíteni, hogy a bérszámfejtő és a könyvelő munkája - annak ellenére, hogy egyes irodák mindkét tevékenységet végzik - élesen elkülönül. Míg a bérszámfejtés leginkább a munkavállalók bérügyeivel, addig a könyvelő a külső partnerek számláival foglalkozik.
Vállalunk bérmunkában bérszámfejtést is, így könnyítve a könyvelőirodák terheit.